EGY TÉL HAIKUI

Cseppnyi eső ül
hervadó falevélen
végső ölelés.

Lehullok csendben...
őszi avaron, ágyam
nedves menedék.

*

fekete ágon
hó hallgat téli csendben
megállt az idő

szürke ég alatt
fekete juhar csontváz
rideg érintés

Csukom ablakom,
tél hideg leheletét
kint marasztalom.

*

Bús éjfél tájon
hallgat a hó odakinn
egy csupasz ágon.

*

Sötét gallyakon
piros bogyó-füzérek
holt nyár könnyei.

Fekete rigó
s picinyke cinke csípte
mosolygó gyümölcs.

*
Elmosódott kép...
csillogó víz
lelkemmel látom..

lehunyt szememmel
is látom arcodat a
folyó vizében.

Csillámló habon
szemem szemedbe veszett...
többé nem ereszt.

*

Tél jege csillog
szemeid sugarában.
Megfagytam én is.
 
Emelem fejem.
Dér jeges csillaga ég
tekintetemben.

*

Szerelem tüze
ha éget, van-e ennél
fájdalmasabb kín?

Szívem sebeit
ki az ki bekötözné,
ha kedvesem nem?

*

Vidámabb a tél,
így újra együtt veled...
karodba bújva

hallgatom meleg
szavad. Szerető társam
ölel örökké.

Lelkem reszkető
szélfútta levél: újra
elveszíthetlek.

*

Zúzmarás ágat
jeget lehelő téli
szél cibál. Fázom.

Hiányod átjár...
kihűlt kandalló előtt
kuporgó árny: én.

Sárga csészéből
tea illat száll felém...
Forró ígéret.

*
 
Ablakom előtt
hólepte öreg fenyő
téli sötétben.

Gyanta illatú
álom. Zöldes villanás...
rigó halála.

Bársony talpakon
fekete macska oson
elégedetten.

*

Éjfél már megint...
Így lett a holnapból ma,
észrevétlenül.

*

TÉLEN
Hóbundájában
csipkebogyó bokor ül
némán... a ködben.

alszik a vén bükk
fagy varrta hóruhában -
álompalástban

*

Sár van és sötét
hideg köd szitál megint
Tél járt az éjben.

*
Naptalan napon
jéglelkű szél arcomba
vágja: nincs tavasz.

*
jégvirágcsokor
fagyos szirmait forró
lehelet tépi

*

KARÁCSONY ELŐTT
Gyantaillatú
fenyő nyárról álmodik.
Balta villanás...

*

TAVASZI HAIKUK
Nap csókolta fű
piciny karjait nyújtja
Itt van a tavasz!!

*

Napnak aranyló
lángja, sárgára festi
az aranyesőt

*

HEGYEK...
Hegyek derekán
zöld fenyőerdő övvel
tükör-tó szoknya.

Víz kék békéjét
ezüstös csobbanással
két hal bodrozza...

Fodor divat, mi
utolérte a tavat...
múló pillanat.