~× Delusion - A Káprázat Birodalma ×~
Navigation

Home
Menü
Írók
Történetek
Versek
Fanficek

 

 
Gondolataid...
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
Társoldalunk

 

Darth Norticus oldala

 

 .

 

www.naeginooswald.gportal.hu

és 

 ______________________________

Link, Banner- és Button-cserék >>

 

 
Halj meg máskor! by Zakuro17 (!)
Halj meg máskor! by Zakuro17 (!) : Halj meg máskor!

Halj meg máskor!

Zakuro17  2008.08.21. 23:38

1. fejezet (16+) - A kóbor kutya (Szerző: Te mit szólnál ahhoz, hogyha kora reggel (szombaton) hangos csengetésre ébrednél? Valószínüleg nem örülnél neki. És arra mit lépnél, hogyha az ajtót kinyitva, egy vadidegen, huszonegy éves fiú a nyakadba ugrana? Szerintem piszkosul meglepődnél. És ha a fiú teljesen, totálisan, abszolute pucér lenne? Sikítanál, kiabálnál, vinnyognál, üvöltöznél, meghökkennél, és köpni-nyelni nem tudnál. Hidd el, Mizuna megért Téged. Ez előtt pár órával pedig egy szigorúan őrzött intézetből megszökött valaki, megölt egy rakás őrt, és a város felé menekült. Érdekel, hogy mi miért történt, ki szökött meg, és hogy ki az ismeretlen, Mizunánál? Olvasd el, és majd megtudod!)


A betonfalú épületet körülölelő több hektáros birtokot átfogó kerítésen belül néma csend uralkodott. A gondozatlan parkra emlékeztető jókora udvar közepében álló építményrendszer kapui előtt fegyveres, kutyás őrök mászkáltak, sötétkék egyenruhában, szemükbe húzott sapkával, s néha meg-megálltak a magas póznájú lámpák fénykörében.
    Az este nyugodtnak ígérkezett, már éjfél is jócskán elmúlt, s a környéket is csak néha borzolta fel egy-egy lágy, nyár eleji fuvallat. Az épület csekély számú ablakai vakon meredtek a fákra, s inkább elfordították tekintetüket a benti eseményekről. Hiába tettek így, üvegük akkor sem menekült meg egy-két csepp pirosló vértől, ami a folyosórendszerben történtek következményeképpen fröccsent rájuk.
    A sötétbe burkolózott járatokban egy sötét árnyék suhant nesztelenül, kezében akár hányszor csak megmozdult a hosszú pengéjű tőr, valaki meghalt az éjjeli őrök közül. Zajtalanul, hátulról kapta el áldozatát, és egyetlen villámgyors mozdulattal elvágta a torkát. Szürkéskék szemei megvillantak, ahogy elfutott egy-egy ablak alatt, amin beszűrődött a kinti mesterséges megvilágítás.
    Percek alatt kijutott a komor építményből, s a bejárat mellé állított hordók mögé ugrott, hogy ne vegyék észre. A két kutya nyugtalankodni kezdett, s az egyik dobermann hangos csaholásba fogott, majd pórázát megfeszítve próbált a hordókhoz jutni.
Az őr, zseblámpájával odavilágított, ám senkit sem fedezett fel. Már eltűnt onnan, s a kutyák is lenyugodtak. Túl korán.
    A legközelebbi fa környékéről két kisebb tőr suhant az őrök felé, s mindkettőnek hátulról átszúrta a torkát. A két férfi holtan rogyott össze, a dobermannok pedig megérezték a szökevényre tapadt vér jellegzetes szagát. Pórázukat kitépve élettelen gazdáik kezéből a gyilkos nyomába eredtek, de nem tudták elkapni.
    A szökevény ugyanis a fák ágain ugrálva közeledett egyre jobban a birtok határához. Légzése egyre szaporább lett, ahogy a kerítéshez közeledett, szemei megszállottan csillogtak, s már száján át, kapkodta a levegőt. Mindjárt ott van! Mindjárt szabad!
    A dobermannok tehetetlenül megtorpantak, mellső lábaikkal a kerítést támasztva továbbra is dühösen csaholtak, és villogó szemekkel, agyaraikat mutogatva nézték, ahogy a szökevényt elnyelte a sötétség.
   A pár száz méterre lévő város magasba törő épületeiből, irodaházaiból még most is áradt a fény, mintegy utat mutatva az éjszakai vándoroknak.

*
    A kis lakás nappaliját átjáró kora reggeli fény ezúttal eredménytelenül próbálta ébresztgetni a kanapén elnyúló, kócos, hosszú, fekete hajú lányt. Előző éjjel, vagy inkább hajnalban keveredett haza munkájából, s most lustálkodással ünnepelte a szombatot.
    A fogas előtt a földön hevert kabátja, oldalukra borult cipőin. A helyiségben lévő szekrénysor egyikének felső része tárva-nyitva állt, s belőle szépen hajtogatott pokrócok kandikáltak kifelé társukra, ami pár órával ezelőtt a tizennyolc éves lányról a földre esett. Méltatlan sorsát az alvó nyugtalanító álmainak köszönhette, ami nem volt meglepő egy nehéz és megterhelő nap után.
    Háziállata nem volt, de nem is lehetett volna. A társasházban nem volt megengedett az állattartás, amit a lány nem is bánt.
Vagyis inkább közömbösen hatott rá a dolog. Elég volt neki a saját étkezését meg a lakbért fizetni, nem hiányzott még egy négylábú is. Habár szülei küldtek neki valamennyi pénzt havonta, azért neki is kellett dolgoznia iskolaidő után, este, részmunkaidős állásban pincérnőként.
    Szerette ezt az önállósodási folyamatot, csak néha végtelenül kimerítette. Most is ez a helyzet állt fenn. Félig nyitott szájjal, halkan horkolva húzta a lóbőrt, s hátáról átfordult az oldalára. Előzőleg arra sem volt már ereje, hogy a hálószobába bevonszolja magát, így maradt a dívány.

    Sokért nem adta volna, ha ezen a napon nem kell senkivel és semmivel sem foglalkoznia. Imádta a hétvégi lustálkodást és teljes körű relaxációt. Telente kakaó és valami érdekes olvasmány, ilyenkor pedig valami jeges üdítő és az erkélyen való üldögélés volt álmai ne-továbbja. Neki sem kellett túl sok a boldogsághoz. Jól érezte magát, ha nyugalom volt a környezetében, nem szeretett zűrbe keveredni, valahogy a zűr mégis megtalálta őt hetente legalább egyszer.
    Ezen a héten eddig még minden rendben ment. Igen, de csakis eddig, és egyetlen másodperccel sem tovább, nehogy a lány túlságosan elunja magát.

    Éles csengőszó hasított a lakás csendjébe, és Mizuna mocorogni kezdett. Dünnyögött valamit, majd átfordult másik oldalára.
Remélte, hogy csak képzelte a vendég érkezését bejelentő hangot. Tévedett. Ismét csengettek.
    Mit volt tenni, a lány félálomban felkászálódott a kanapéról, és rövidnadrágban, meg egy kicsit bő pólóban a bejárati ajtóhoz slattyogott. Menet közben ujjaival próbálta megfésülni torzonborz fizimiskáját, eredménytelenül. Megint csengő.
- Jól van, megyek már! - motyogta álmosan, és igyekezett teljesen kinyitni szemeit. Nem járt túl sok sikerrel.

    Egy darabig vacakolt a zárral, hosszasan csörgetve a kulcsot, majd nagy nehezen ráfeküdt a kilincsre, és kitárta az ajtót, hogy aztán kis híján szívinfarktust kaphasson.
- ZAO! - kiáltotta hangosan a jövevény, s mindennemű előzetes nélkül Mizuna nyakába ugrott, hogy aztán a lánnyal együtt elvágódjon.
    Mizuna teljes értetlenségben feküdt a hátán, miközben egy vadidegen vele nagyjából egyidős fiú a szuszt is kiszorongatta belőle, úgy ölelte.
- Zao, Zao, Zao! - ismételgette szakadatlanul a fiú, gyermeki lelkesedéssel ujjongva.
"Minek örül ez ennyire?"

    A lány ekkor észrevett valamit, amit a nagy meglepettségben, és a hirtelen letámadottságban nem. Történetesen azt, hogy a rajta fekvő "Zao-zó!" hímnemű egyén teljesen, anyaszültül mezítelen! Erre akkor jött rá, amikor megpróbálta lelökni magáról.
Ha nem tartott volna attól, hogy a szomszédai esetleg kilesnek a folyosóra, akkor biztosan elvisította volna magát.
    Így viszont csupán fülig vörös lett, és azonnal bevágta lábával az ajtót.
- Szállj már le rólam! - vinnyogta, s nagy nehezen eltaszította magától a fiút, aki erre törökülésbe helyezkedett, majd megvárta, amíg Mizuna is ülő helyzetbe tornázta magát.
- Zao! - mosolygott vidáman a fiú.
    Szürkéskék szemei pajkosan, kisfiúsan csillogtak, vörös, tépett haja elöl kissé hosszabb volt, és néhol a szeme elé lógott.
Erős karjaival megtámasztva magát négykézláb helyezkedett és közelebb mászott a lányhoz. Férfias vonású, szép metszésű arcát alig egy centire vitte Mizunáéhoz, s szüntelenül vigyorgott.
- Zao? - kérdőn oldalra billentette fejét, s nagyra nyílt szemekkel kíváncsian kutatta a lány rákvörös arcát.
- Vegyél már fel valamit! - sikította Mizuna, s a földről felpattanva a fürdőszobába sietett, majd egy törülközővel tért
vissza. - Nesze! - villámgyorsan a jövevény dereka köré csavarta a ruhaanyagot, s közben igyekezett nem oda nézni.

    Amint végzett a művelettel, a fiú felállt, és érdeklődve körbenézett. Akkora szemeket meresztett, mint aki életében először járt lakásban, vagy először látott bútorokat. Lassan a TV-hez sétált és informálódóan megkocogtatta a képernyőt, majd még szélesebb lett vigyora. Tetszett neki a nappali.
    Kajla mosollyal az arcán szembefordult Mizunával, és aprólékosan őt is végigmérte. A lány ettől zavarba jött, mivel utálta, ha ilyen merészen és nyíltan stírölik.
- Mondd csak, ki vagy te? - kérdezte, hogy a fiú végre másra is figyeljen.
- Zao. - már megint ez a "Zao-zás"!
- Ez a neved? - a válasz egy határozott bólintás lett.

    Mizuna megpróbálta kihúzni belőle, hogy honnan jött, mit keres itt, és hogy mi a vezetékneve, de mindenre egy kérdő pillantás és egy "Zao" lett a válasz. Nagyon úgy tűnt, hogy a fiú mást nem tudott mondani, csak a saját nevét. Vagyis lesznek itt még kommunikációs problémák. A lány fáradtan sóhajtott egyet.

    Álmatagsága abban a pillanatban elillant, ahogy az ajtót kinyitotta, s most megpróbálta gondolatait összeszedni, s végiggondolni, hogy mit is tegyen.
- Először is, szerzünk neked valami ruhát. - sebtében végigmérte Zaót, és megállapította, hogy kicsivel több, mint fél fejjel magasabb nála.
- Jobb lesz, ha egyedül megyek. - morfondírozott félhangosan a lány, mire Zao felkapta a fejét.
- Zao! - és már ugrott is Mizuna felé, aki ezt túl későn vette észre, így már másodszorra vágódott el a fiúval együtt.
- Na jó, velem jöhetsz! - nyögte a lány Zao súlya alatt, mire az vidáman felpattant róla. - De jól kell viselkedned, és ne is szólalj meg!
    Mizuna nagy nehezen ismét összeszedte magát, majd a szekrényekhez lépett, és előkotort belőle egy régi melegítő alsót (női), meg egy vékony, térdig érő, ütött kopott kabátot (szintén nőit). Habár a ruhadarabokon nem nagyon lehetett már látni, hogy nem férfiak számára készült, Zao akkor is röhejesen festett bennük.
- Sajnálom, de cipőt nem tudok adni. - tárta szét tanácstalanul karjait a lány. - Gyere, még elég korán van, de pár bolt már ilyenkor is kinyit, és most alig lesznek néhányan az utcákon is. Talán nem lesz semmi baj.
- Zao!

    A lány komolyan úgy érezte, hogy akaratlanul is szerzett egy, két lábon járó "kutyát", de valami azt súgta neki, hogy ezzel a jószággal sokkal több gondja lesz, mint egy normál házi-kedvenccel. Magában megfogadta, hogy első dolga lesz leszoktatnia a fiút a váratlan nyakba-ugrásokról.
"Ki lehet ez a fiú? És miért jött ide?"
Ötlete sem volt erre, de elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, megszerzi a válaszokat. Annyi bökkenő volt csupán ebben, hogy még fogalma sem volt róla, hogy hogyan...

 

 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Újdonságok

 

 

 Az oldalt sikeresen megnyitottuk, és természetesen folyamatos fejlesztés alatt áll!

     

2021. 07. 28.

 

Esu Aries versei közé öt újabb került: Darázs, Vers Orhidhoz, Hála, Köszönet, Inuyasha.

Kellemes olvasgatást!

 

2021. 06. 26.

The Princes(s) of Ice Elina regénye folytatódik a 4. fejezettel.

2021. 04. 09.

Egy kis hét végi friss:

Gyermekkorom emlékei  - Jimmy Beatmaker novellafüzérének 3. darabját olvashatjátok.

2021. 04. 04.

Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden írónknak és olvasónknak - a szerkesztőség.

Száz szó  - Elina egypercesei közé került fel egy régi-új: Hóvirágok, és folytatódik a -

The Princes(s) of Ice -című regénye a 3. fejezettel. Kellemes olvasgatást!

2020. 12. 31.

          Minden kedves olvasónknak

és írónknak

eredményekben gazdag,

boldog új évet és jó egészséget kívánunk!

Száz szó  - Elina "nyúlfaroknyi" novellái közé került fel három: Mindörökké; Mindörökké - kicsit másképp; Matematika

**********************************************

Korábbi frissítések

 

 

 
Köszönjük!
 
Látogatók
Indulás: 2008-05-10
 
Görgetősáv

 
Egérkövető

); }

 

Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!    *****    Nagyon pontos és részletes születési horoszkóp, valamint 3 év ajándék elõrejelzés, diplomás asztrológustól. Kattints!!!!    *****    A horoszkóp a lélek tükre,egyszer mindenkinek érdemes belenézni.Keress meg és én segítek értelmezni a csillagok állását!    *****    HAMAROSAN ÚJRA ITT A KARÁCSONY! HA SZERETNÉL KARÁCSONYI HANGULATBA KEVEREDNI, AKKOR KATT IDE: KARACSONY.GPORTAL.HU    *****    Nyakunkon a Karácsony, ajándékozz születési horoszkópot barátaidnak, ismerõseidnek.Nagyon szép ajándék! Várlak, kattints