Próbák, próbák... gyorsan telt a hét. Már azon vették észre magukat, hogy utaznak a fővárosba, a versenyre.
Két autóval mentek 9-en: a hat bandatag mellett Dini és Vikiék. Máté mikrobuszt vezetett, amiben Zsófi, Viki,
Csaba és Dini mellett a felszerelésük nagy része is elfért. Péter vezette a másik autót, mellette Lina ült,
hátul pedig Zsuzsi és párja. A cél Alíz mami villája volt, ott aludtak mindannyian a verseny előestéjén.
Reggel ismét egy szép tavaszi nap kezdődött... a tehetségkutató verseny napja... Már jó korán odamentek, hogy minden apróságra legyen idő, és ne kelljen kapkodni. A verseny színhelyéül szolgáló csarnok szépen telni kezdett az érdeklődőkkel. A nézők mellett hírességek: zenészek és más művészek érkeztek. A fellépő bandák is szép számmal képviseltették magukat. Eléggé sokféle stílust képviseltek. Műfajonként külön csoportokba rakták őket. Rockzenekar is volt rajtuk kívül vagy hat - és a Black Rose lép fel utolsónak...
Lina és Zsuzsi kissé sápadtan ültek a női öltözőben. Már felvették a fekete fellépő szerelésüket, amiben otthon is koncerteztek. Szemüket erősen kihúzták feketével, de a sminkjük többi része szolíd volt. Az öltözőben lézengő lányok közül többen ellenséges tekintettel méregették őket, főleg a nyafka Barbie-baba stílusúak közül. Szólni szerencsére nem szóltak hozzájuk. Így a két lány nyugodtan, halkan beszélgethetett. Két újabb rózsaszín ruhás hölgyemény viharzott be, akik majdnem elkéstek. Miközben kapkodva készülődtek, áradozva meséltek bizonyos
folyosón álldogáló fiúkról, akiket meg kell hódítani. A leírás alapján társaik lehettek, bandájuk férfitagjai...
A barna és szőke lány összenézett, majd elmosolyodtak és kacsintottak egymásnak, mintha azt mondanák: "szegény bolond lányok... hiszen ők a stílusotokra nem vevők..."
Elkezdték a beéneklést, csak úgy... Az imént érkezett két lány felcsuklott meglepetésében. Lina ördögien
elmosolyodott. Szőke barátnőjével egyre gondoltak: mi lesz akkor, ha a számaikat is meghallják?

Kopogtattak az ajtón. Az egyik lány kinyitotta. Dini nézett be, haja most kissé rendezettebb volt, mint szokott. Amikor meglátta a keresett lányokat, intett, hogy jöjjenek ki. Lináék kisétáltak a folyosóra. Ott tényleg barátaikat találták. Közben több lány is kijött utánuk, mert ők következtek. Ahogy a fiúkat végigmérték, Linát pont akkor húzta magához egy csókra vőlegénye, és Zsuzsit is ölelte Krisztián...  Az iménti lányok alaposan megdöbbenve mérték őket végig. A két rocker lány kajánul húzta el a száját... kissé később pedig kipukkadt belőlük a nevetés.
Lina bátyjai és a két énekesük értetlenül néztek, de a helyzetmagyarázat után ők is elvigyorodtak. Legalább oldották a bennük felgyülemlett feszültséget.
Két számmal kellett készülniük. Az egyik A szív dala volt Lina és Péter duettjével, a másik pedig A penge éle című
lett.
A folyosóra kihallatszott az egyik vetélytárs  előadása. Az első nem is volt rossz. Egy fiú énekelt, és a hangszerelés
is telitalálat volt. De a második... A zenéjük jó volt, de az ének és a szöveg...  Majd egy női együttes következett.
Energikus kezdés után nem tudták a tempót tartani. Lelassultak.
Dini odaviharzott hozzájuk:
- Készüljetek! Ti jöttök! Mindent bele!
Vérmérsékletüktől függően ki csak sóhajtott, ki meg fohászkodott, de már a színpadon is voltak, és ott minden mást elfelejtettek, csak a zene létezett.
Először A penge élét énekelték. Ez egy eléggé kemény, de dallamos rockzene volt. Krisztián énekelt, a kissé rekedtes hangját jól kiegészítette a refrénnél Péter és a két lány lágyabb vokálja. Majd jött a meglepetés. Csaba átadta húgának a szintetizátornál a helyét, és gitárt ragadott. Lina a többiekre pillantott, jelezve: kezdi. A klasszikus stílusban kezdődő zene fölött szárnyalt csodás hangja. Majd bekapcsolódtak a többiek is hangszereikkel, és a zene keményebbé vált, de az ének nem. Péter menyasszonya mellé lépve, lágy, mély hangján kezdte énekelni a szólamát. Tekintetük most is összekapcsolódott, és egymásnak énekeltek.
A közönség néma csendben hallgatta őket. A produkciójuk végén a dermedt csendet egy pillanat múlva tomboló taps váltotta fel. Amikor a színpadról levonultak, a zsűriben ülő Rony arca mély elégedettségről árulkodott.
Bementek az öltözőbe, hogy kissé felfrissítsék magukat. Az iménti lányok döbbent csodálkozással néztek rájuk. Lina és Zsuzsi nagyot szusszantva dobta le magát egy-egy székre. Nem volt szokásuk, de most előszedtek mindketten egy doboz energiaitalt... kibontoták és némán koccintottak.
Néhány perc pihenő után kimentek Dinihez a folyosóra. Menedzserüknek is a kezébe nyomtak egy doboz innivalót.
- Köszi, lányok! - vigyorodott el a kócos fiú - állati jók voltatok, és nagyon dögösek...
- Hmm... Dini, Te az évekkel nem javulsz, de kösz.
- A szívem csücske vagytok!
- Hol vannak a srácok?
- Még az öltözőben.
- Hát... pedig ez nem jellemző rájuk, hogy két szám előadása így kiüti őket.
- Kit ütött ki?! - ölelte át hátulról Péter Linát, mire a lány ugrott egyet.
- Egyetlenem, a szívbajt hozod rám!
- Nem volt szándékomban - dorombolta a szőke, hosszú hajú fiú kedvese fülébe, majd a nyakába csókolt. Linán jóleső borzongás hullámzott végig. Szerelme felé fordult, mire a srác letámadta ajkait.
A többiek is előkerültek. Sőt, Máté kiment a nézőtérre Vikiért és Zsófiért, és behozta őket is. Így mindannyian a
folyosón álldogáltak. Felszabadultan beszélgettek. Túl voltak a megmérettetésen.
Később hozzájuk csapódott még egy háromtagú fiúbanda.

Az eredményhirdetéshez az öszes versenyzőt a színpadra szólították. Zsuzsi feszülten bújt Krisztiánhoz. Linába hárman kapaszkodtak idegesen: Péteren kívül még a két bátyja is.
Fordított sorrendben haladtak. Először azokat értékelték, akik a leggyengébbek voltak. Ők nem hallottak minden műsorszámot, így nem tudtak viszonyítani. Viszont ahogy az értékeléssel haladt a zsűri, egyre jobban akadt a lélegzetük. Már a harmadik helyezettet szólították... aztán a másodikat... döbbent örömmel, hitetlenkedve néztek egymásra: hát sikerült?!
Végül megnevezték az első helyezettet: Black Rose. Amikor kimondták a nevüket, a nézőtér mintha felrobbant volna, olyan taps fogadta őket. Lina és Zsuzsi összeölelkezve sírtak-nevettek, de a többiek is csatlakoztak hozzájuk... Majd Krisztián kiment a díjukért.
Teljes zenekari felszerelésről szóló utalványt kaptak, meg lemezkiadásról szóló szerződést. Végül Rony felállt, és
bejelentette, hogy a Black Rose lesz a koncertkörútjukon az előzenekaruk. A többi csapat kissé irigykedve gratulált, de azt elismerték, hogy a banda magasan verte az egész mezőnyt.
Ahogy levonultak a színpadról, közölték velük, hogy egy kisebb állófogadáson kell részt venniük, ahol a média képviselői is jelen lesznek.
Dini elemében volt. Nyüzsgött és szervezett. A banda mindezt nagy megkönnyebbüléssel vette tudomásul, eddig ugyanis főleg a fiúkra hárultak ezek a dolgok. Mindannyian tudtak enni, amit csodálkozó örömmel fogadtak, ugyanis Dini úgy intézte, hogy ne maradjanak éhesek, és Vikiéket is bevitte a fogadásra. Emellett tárgyalt egy kereskedelmi rádió képviselőjével. A többiek is jelen voltak ugyan, de az egészet Dinire hagyták, mert elégedetten vették tudomásul, hogy felülmúlhatatlan menedzserük mindenből a számukra legelőnyösebbet hozza ki.
A fárasztó nap lassan a végéhez közeledett. Úgy döntöttek, aznap már nem indulnak haza, hanem még egy estét a szupernagyi vendégszerető társaságában töltenek. Mire visszaértek a hegyen álló szép villába, ott óriási meglepetés várta őket.