Lisát tompán hallatszó telefoncsörgés riasztotta fel. Ahogy álmosan felemelte a fejét, alaposan meglepődött. Daniel - úgy, mint mostanában otthon, sokszor -  mellette feküdt, és még mélyen aludt. Szőke haja puhán omlott a vállára, arca most gondtalan, gyermeki nyugalmat tükrözött. Karjai szorosan ölelték, és egyik lábát átvetette az ő derekán. Lisa hanyatt fektében érezte, ahogy a fiú forró ágyéka és combja az ő csípőjéhez simul.
A lány elvörösödött, de mozdulni nem akart. Túl jólesett neki Danny ölelése. Átjárta tőle valami különös borzongás. Egy óvatos csókot lehelt a fiú homlokára, majd kényelmesen elfészkelte magát az izmos karok közé. Még korán volt felkelni, és a telefon is elhallgatott.
Ha valaki el akarja érni őket, ott az üzenetrögzítő...
Egyre az otthoni főpróba után Sue-val történt bizalmas beszélgetés járt az eszében. Barátnője jól megismerte, ezért vett észre hamarabb olyan dolgokat, amit idegen figyelmen kívül hagyott, az ő zaklatott elméjében pedig nem tudatosultak bizonyos jelek.
Tényleg lehetséges, hogy igaza volna?! Az biztos, hogy soha egyetlen más fiút sem avatott teljesen bizalmába, csak Danielt. Pedig voltak barátai. Matt-et - bár tudta, hogy eleinte tetszett a vörös fiúnak - és Jacobot, aki a bál óta Sue barátja, szinte testvérének tekintette, soha nem gondolt rájuk másképp. Mégsem osztotta meg velük minden titkát, főleg nem a lelki sebeit.
A lány hevesen vonzódott mostohabátyjához. Csak bámulta a mellette-rajta alvó szőkét, és máris mindene bizsergett. Hát még attól, ahogy most feküdtek! A hiánya pedig szinte fizikai fájdalmat okozott. Tényleg ez a szerelem? Ez a kínzóan édes érzés? Akkor eddig ő valójában soha nem is volt még szerelmes. Most annál inkább...
"Eh, Lisa, gondolkozz! Ne veszítsd el a józan eszedet! Nem vagy elég jó egy ilyen fantasztikus pasinak... csak a húgaként szerethet."
Míg ezen elmélkedett, újra csengett a telefon, és erre már hálótársa is felneszelt.
Daniel, amikor ráébredt furcsa pozíciójukra, egyáltalán nem jött zavarba. Elmosolyodott, egy puszit adott Lisa vörös arcára, majd meghallva a telefon éktelen csörömpölését, méltatlankodva bújt ki a takaró alól, és ment ki a nappaliba.
- Már aludni sem hagyják a szegény táncosokat! - morogta, és felvette a kagylót.

Lisa sóhajtva kelt fel, és beágyazta az ágyat. Utána bezárkózott a fürdőszobába, és sokáig csorgatta magára az épp hogy langyos vizet. Amikor nagyjából megnyugodott, felöltözött, és kiment a nappaliba. Egyedül volt. Leroskadt a kanapéra, és bámult maga elé. Hallotta, hogy szőke társa nem várt arra, hogy elkészüljön, inkább átment a másik fürdőszobába. Egy idő után a víz csobogása elhallgatott, majd később a fiú kilépett hozzá.
- Lisa! Valami baj van?
A többszöri szólongatásra a lány összerezzenve nézett fel, szemeiben különös, titokzatos csillogással.
- Nincsen semmi baj, Danny!
- Biztosan?
Lisa határozottan bólintott, így a szőke kissé megnyugodott.
- Megváltoztatták a próba időpontját. Útakadályok miatt tizenegy óra helyett fél kettőre kell mennünk. Addig mit csináljunk? Persze a reggeli után. - nézett várakozón a barna lányra.
- Nem tudom. Nem ismerem a lehetőségeinket. A tévéhez most nincsen kedvem.
- Annyit már kiderítettem, hogy van egy remek úszómedence. Hoztál fürdőruhát?
- Az egyberészes, ujjatlan edződresszemet elhoztam. Az megteszi bikini helyett. Edzeni meg legfeljebb majd egy pólóban és térdnadrágban fogok.
- Remek. Nekem is itt van az egyik, víváshoz használt edzőruhám. Az alsó része pont jó lesz úszáshoz.
Lisa nagyot nyelt. Ha Dan felveszi azt a testére feszülő, épp a térde fölé érő nadrágot felső nélkül...
"Mindegy. Ki kell bírnom ép ésszel. Hiszen csak a mostohahúga vagyok." - döntötte el magában újra.
Daniel közben már a dzsekijét emelte le a fogasról, és az előtérből lágy hangon szólt vissza a még mindig üldögélő lányhoz:
- Gyere, menjünk enni! Utána felderítjük, hol a medence. Szerintem hozd azt a ruhát, és egy törülközőt!
- Jó. - állt fel most már Lisa is. Pár perc múlva egymást segítve verekedték át magukat a főépülethez, a növekvő hókupacokon keresztül. Az erős szél ugyanis folyamatosan hordta a szakadatlanul hulló havat.

A fedett úszómedencénél nem volt egy vendég sem. Ebben a zord időben inkább behúzódtak a meleg szobáikba egy könyvvel, vagy más elfoglaltsággal. Danny készült el hamarabb az öltözködéssel. Leült a medence szélére, és megvárta a lányt.
Lisa nemsokára megérkezett, egy - az úszódresszhez a megszólalásig hasonlító - öltözékben. Edzésen szokta viselni a fehér egyberészest, csak akkor egy könnyű szoknyával kiegészítve.
Daniel nagyot nyelve nézett végig a karcsú alakon, és azonnal - már azóta sokadszorra - bevillant az otthoni uszoda, és a medencéből a holdfényben kikapaszkodó lány vizes, szinte leplezetlen testének emléke... Majd felrobbant a benne égő tűztől, így villámgyorsan becsusszant az uszoda jótékonyan hideg vizébe. Onnan nyújtotta karját Lisának, aki óvatosan, lassan merült bele a medencébe.
Daniel emlékeztette magát, hogy Lisa sokat szenvedett, és irtózatos sokkon esett keresztül annak idején - vagyis nem szabad félreérthetően közelednie hozzá...
Amikor kissé lenyugtatta magát, versenyt úsztak, amit persze most is ő nyert.
- Ez nem ér! Te sokkal erősebb vagy nálam, és ezt ki is használod. - lihegte a lány, mikor ő is beúszott a célba.
- Nyár óta sokkal gyorsabban tempózol te is, mert megpróbálsz utolérni. - mosolyodott el a fiú.
Óriási kísértést érzett, hogy a durcás ajkakat - csak egy kicsit - megkóstolja...
Amíg ezen ábrándozott, a lány démoni mosollyal csapott előtte a vízbe, alaposan összefröcskölve Dant; majd gyorsan tovaúszott.
- Ez revansot kíván! - vetette magát utána. Lisa teljes erejéből úszott, de Danny néhány erős karcsapásal utolérte, és megfogta a lábát.
- Eressz el, te őrült! - csapkodott nevetve, de a szőke addigra már a derekát fogta.
- Megvagy! És nem eresztelek. Jó őrültnek lenni, ha te veszed el az ember eszét - nevetett. Jadezöld szemei azonban elárulták, hogy teljesen komolyan gondolta, amit mondott. Lisa lélegzete elakadt, és a kapálózást is abbahagyta.
Daniel vigyázva magához húzta őt, és kivitte a medence lépcsős széléhez. Karjai között tartotta azt a nőt, akit mindenkinél jobban szeretett. Már nem volt képes tovább érzelmeit magában tartani, melyek felülkerekedtek aggodalmaskodásán. A nevét suttogva szorította magához a lány karcsú derekát. A víztől lehűlt bőrük testük egész hosszában összesimult, és azonnal felforrósodott. Mindketten érezték a másik szívének heves lüktetését. A két zöld szempár pillantása esdeklően, mégis határozottan és bizalommal kapaszkodott egymásba.
A fiú gyengéden két tenyerébe fogta Lisa arcát. Szája egyre közelebb került a lányéhoz, majd ajkaik puhán összeértek. A lágy, szerelemmel és vággyal teli csók mindent elárult érzelmeiről.
Lisa ajkai szétnyíltak. Karjaival átfonta a szőke nyakát és visszacsókolt. Reszketve simult az ölelésébe, és belekábult érzelmeik mélységébe. Agyában végigfutott: szereti a fiút. És Dan is őt... ezt most már minden zsigerében érezte, bár egyikük sem mondta még ki szavakkal.
Sokáig simogatták egymást ajkaik, majd kissé zihálva néztek a másik - szenvedélytől ködös - tekintetébe.
Danny még egy csókot lehelt kedvese szájára, majd megkérdezte:
- Hogy bírom ki ezek után, hogy akárhol és akármikor ne csókoljalak meg?!
- Sehogy. Én sem bírnám. - súgta Lisa kuncogva, egy újabb csók kíséretében, ami Daniel jóvoltából ajkaik mohó csatájává vált.

Vonakodva léptek ki a medencéből, amikor az uszoda órájára pillantva meglátták, mennyire előrahaladt az idő.
Először Daniel mászott fel a létrán. Magas, izmos testéről patakokban csorgott a víz, szőke haja széles hátára tapadt. Kezét nyújtva segítette ki Lisát, miközben levegő után kapkodott. A fehér, nedves dressz ugyanis a belevarrt bélés ellenére tökéletesen kirajzolta a lány észveszejtő idomait.
Mindezt Lisa tágra nyílt szemmel és vérvörösen észlelte. Elfordult, és sürgősen beburkolta magát egy nagy, puha törölközőbe. Történetesen éppen a fiúé akadt a kezébe... Nem számított rá, hogy edzőruhája ennyire áttetszővé válik a víztől.
Danny a hátához simult, és átölelte. Ajkával a lány nyakán végiggördülő vízcseppeket követte. Lisa felsóhajtott a gyengéd érintésektől, és attól, hogy érezte: a szőke testének minden izma megfeszül a fojtott vágyakozástól. Akadozó lélegzettel élvezte az óvatos kényezetést.
Bódult agyukba hirtelen erőszakos hang tolakodott. Valahol kint a szél bevágott egy üvegajtót. Ez ébresztette rá őket: ha nem sietnek, lekésik a próbát.
- Daniel...
- Mondd, kicsim!
- Mennünk kell! Már enni sincs időnk.
- Majd, ha visszajövünk, vacsorázunk. Menj átöltözni, de jól szárítsd meg magad, nehogy megfázz! Utána indulunk.
- Oké, nagyfiú, ez rád is vonatkozik! - fordult meg a lány tettetett szigorral, és megsimította párja arcát, aki mosolyogva csavarta Lisa törölközőjét a csípője köré - mivel a sajátja a lányt takarta.

A verseny helyszínére taxival mentek. A kocsi is nehezen birkózott a hófúvással, de legalább nem fagyoskodtak, míg odaértek. Miss Maddy a hotel halljában várta őket.
- Szervusztok! Máris mehetünk a holnapi helyszínre, a táncterembe - vitte magával a párost.
- Miss Santos! Rögtön kezdhetünk, mert úgy öltöztünk, hogy csak a kabátot, pulóvert és a hosszúnadrágot kell levennünk. Alatta rajtunk van az edzőruhánk.
- Remek. Akkor kezdjünk, mert nincs sok időnk! Tulajdonképpen az összes táncot csak egyszer van lehetőségünk elpróbálni.
- Nem gond. Összeszokott páros vagyunk. Otthon mindig együtt gyakorlunk - bólintott Daniel.
- Ennek most különösen örülök. Bár "tisztelt" társaitok ki akartak veletek tolni, akaratuk ellenére jót tettek mindkettőtökkel. Ha csak annyit mutattok, mint a bálon, akkor már van esélyetek a döntősök közé kerülni. És ti ketten együtt jóval többre vagytok képesek. Lássuk az első táncot! Keringő... - kapcsolta be a zenét a tanárnő.