Pusztító tárgyalásáról az egységben mindenki megfeledkezett. Minden ember a bázison arról a két fiatal suhancról beszélt, aki megverte Borenar tábornokot.
"Na, szép!" - gondolta Navken. - "Nem elég, hogy Darejosi ilyen hülye, akadt még két másik!"
Egy köztiszteletben álló tábornokot megütni - nagy felháborodást keltett mindenhol a dolog, bár a legnagyobb meglepetést mindenki számára egy másik, két napja lezajlott esemény keltett, mely a börtönblokkban zajlott le:
  Borenar tábornok és két másik tanácstag meglátogatta a tárgyalásra készülő Armar Noldreget, aki leborotválta szakállát és hátrakötötte a haját, hogy normálisabban nézzen ki bírái előtt. Borenarnak leesett az álla, amire Noldreg csak elmosolyodott, s a következőket mondta:
 - Mi az? Nem ismer meg, bácsikám?
  E mondat bejárta az egész Kalzel bázist, az Anyahajót és a környéken lévő összes hajófedélzetet. A tábornok tekintélye eléggé megcsappant, hogy ilyen unokaöccse van, bár ő tagadta rokonságát a fiatal katonával, a pletyka az pletyka marad, és gyorsabban terjed, mint az igazi tények. Jobban meg is ragad az emberekben. Az emberi tudatlanság és hülyeség mindig jelen lesz, amíg a faj él...
 
  A Tanács tudta nélküli, teljes vizsgálat elrendelése törvénybe ütköző volt, de ez az egyetlen lehetőség, hogy egy árulót, még ha a legfelsőbb vezetésben is van, elcsíphessenek. Ráadásul, ha veszélyben van egy emberük, akkor a lehető leggyorsabban kell cselekedni. Hatalmas törvénysértésre készültek, mely a törvényes rendszer teljes seggberúgásának számít, de gyorsnak kell lenniük, mert a katonai törvénykönyv első szabálya: "Senkit sem hagyunk hátra!"
  Grular ezt a mondatot mindig betartotta, s betartatja az embereivel a mai napig is. Önfejű döntést hozott, mely megérzése szerint nem az utolsó lesz ebben az ügyben. Kevés a katona. A törvénymódosításoknak, melyeket néhány éve a "pacifisták" kierőszakoltak, nagyon kártékony hatása volt a Flottára nézve, ugyanis annyira minimális lett a létszám, hogy egyszerűen nem tudtak embereket átvezényelni egyik helyről a másikra. Jó parancsnokból meg nagyon kevés akadt. Aki az volt, leszerelés után nem ment vissza a seregbe, hanem a polgári élettel törődött. A karrierista törtetők viszont hasztalanok, sőt kártékonyak, mivel az előző háborúban is ezerszámra küldték értelmetlenül a halába embereiket, a legcsekélyebb taktikai érzék nélkül. Sőt, ha valaki volt katonáik közt, aki sokkal jobb taktikus volt náluk, azt ellehetetlenítették a katonai továbbjutásban...
Voltak viszont becsületes parancsnokok is, kik támogatták a tehetségesek ranglétrán való előrelépését.
  Vészhelyzet esetén a hadbíróságot felül lehet bírálni, vagy felfügeszteni. Nos, most egy ilyen helyzet állt elő. Veszélyben van egy Száműzött. Meg kell menteni. Egyetlen próbának teszi ki a stratégákat, aztán dönt, ki menjen a Naprendszerbe...
A másiknak ad egy olyan feladatot, ami növelheti a flotta előnyét az Idegen Régiókban... Ahol ember azelőtt soha nem járt. Egyes feltételezések szerint onnan származnak a Kracer' lhazok...
  Egyedül ment a börtöncellákhoz, először Boldral-t kérdezte ki. Odanyújtott neki két adatlapot, majd megkérdezte:
- Nos, fiam? Melyiket választaná zászlóshajónak? A Frozen Space-t, vagy a Tyr-t?
Az figyelmesen végigolvasta mindkét hajó leírását, majd válaszolt:
- A Frozen Space lenne ideális. Ennek ellenére én a Tyr-t választanám.
- Miért?
- A Frozen Space nagy hajó. Eléri az 1,8 km-es hosszúságot. Egy ekkora objektum kiváló célpont egy erőteljes rakétacsapásnak. A Tyr jobban néz ki... mármint nemcsak külsőleg! - vigyorodott el. - Igaz, hogy az is 845 méteres, de fürge és a fegyverzetével erőteljes csapást lehet mérni az ellenségre. A Frozen Space, ahogy látom, inkább az ellenség feltartására lett építve. Erőteljes pajzsok, szinte áthatolhatatlan páncélburkolat... Ez egy tipikus csatahajó. Feltartja az ellenséget, leköti a figyelmét, míg az egyéb, más, kisebb hajók hátba, vagy oldalba kapják az ellent. Persze... csábító az a sok löveg és a rakétakivetők. A fegyverzetével egy egész bolygót ki lehetne irtani...
- Köszönöm. Ennyi volt. Viszlát!
- Viszlát!
  Átment Noldreg cellájához, aki persze a Frozen Space-t választotta. Mikor a parancsnok rákérdezett: "miért?", a következő választ kapta:
- A figyelemelterelő taktika lévén hatalmas előnyhöz lehet jutni a csatatéren. Ha az ellenség nem figyel oda, a fél seregét elveszítheti. Illetve a nagy tűzerő miatt, ha azt jól használjuk, már azzal is meg lehet nyerni egy-egy ütközetet. Ha elveszítünk csata közben egy-egy kísérőt, a túlélőket el lehet szállásolni. Az automata üzemnek köszönhetően, új kisérőhajókat is lehet építeni, ha begyűjtjük a roncsokat, vagy a begyűjtőkkel megdézsmáljuk az aszteroidákat. A kiváló páncélzatnak és a pajzsoknak, illetve a méreteknek köszönhetően fedezetet is adhatunk egy-egy sérült, vagy fegyvertelen hajónak. Ideális egy parancsnoknak.
  Grular bólintott, majd elbúcsúzott, s a Kalzel bázis Tanácstermébe sietett. Oda kérette Beller ezredest, Cathai parancsnokot és két olyan rohamosztagost, akikben feltétlenül megbízott. Miután mindenki megérkezett, belevágott:
- Groken! Menjenek a fogdába, és hozzák ide Noldreget és Boldralt.
A két fekete páncélruhás alak tisztelgett, majd elment. Nemsokára megérkeztek a két értetlen képet vágó parancsnokjelölttel.
- Vegyék le róluk a bilincseket! Gyorsan kell cselekednünk! Uraim, 24 órájuk van arra,hogy összeválogassák maguknak a csapatukat, s távozzanak a flottájukkal. Boldral parancsnok az Idegen Szektorba megy felderítő küldetésre. Az Anyahajó kísérőflottájának fele az övé. A kísérők másik fele Noldreg parancsnokhoz kerül, és ő a Naprendszerbe megy kideríteni, hogy mi folyik ott. A feladataikra vonatkozó összes dokumentáció másolatát kérem, adja oda nekik, Cathai! - utasított, majd folytatta:
- Minden információra szükségük lesz. Amint átvették Cathaitól az adatokat, Groken őrmester ad maguknak páncélruhát. Azzal feljuthatnak a zászlóshajóikra. Természetesen admirálisi egyenruhát is kapnak. Felkeresem és ellátom külöleges paranccsal a Frozen Space és a Tyr kapitányait, hogy engedelmeskedjenek maguknak.
- Mi folyik itt? - kérdezte Boldral, de beléfojtották a szót.
- Mindent megtud a Cathaitól kapott információk alapján! Feladatukról egyelőre senkinek sem beszélhetnek! Míg én szót váltok a hajók kapitányaival, addig maguk válogassák össze az embereiket! Közös megeggyezés alapján is dönthetnek erről, de 10 órán belül az asztalon legyenek a csapatösszeállítások! Itt maradnak ebben a teremben, míg dolgoznak. Groken! Szerezzék be az egyenruhákat és valami reggelit is ezeknek az embereknek! A börtönben nem olyan jó a koszt... tudtommal.
Mindenki elmosolyodott ezen, kissé cinkosan egymásra is kacsintottak páran az "összeesküvésre", majd mindenki elsietett, a feladatát végezni.

- Amnesztia? - kérdezte Navken a visszatért embereitől.
- Nem, uram - felelte Kalec. - Önkénteseket kerestek egy titkos akcióhoz. Nemsokára önöket is felkeresik majd, hogy csatlakoznak-e hozzánk, mivel ebből az egységből valók vagyunk...
  Ahogy befejezte a mondatot, kinyílt  a körlet ajtaja, s egy gyalogsági egyenruhába öltözött őrmester lépett be az ajtón. Tisztelgett, majd bezárta az ajtót.
- A hadnagy nyilván tájékoztatta önöket, miért vannak most itt, és nem a celláikban. A feladatukról még nem kaptak tájékozatatást, mivel az akció titkos. Így most a szobában levőket is kérdezem: akarnak-e egy szigorúan titkos akcióhoz csatlakozni?
- Én igen - mondta Navken. - Nem hagyhatom magukra őket, bármily hibát is követtek el.
- Én is megyek - szólalt meg Zárkózott.
- Én igen... illetve mégsem! - röhögött Mókás.
- Ez nem vicc, pilóta! Vagy jön, vagy marad! Döntse el, mert utána nem hátrálhat ki!
- Jól van, megyek. - dörmögte.
- A 17-es harci egység együtt marad, nincs szükség létszámfeltöltésre, admirális. - szólt a személyi hívójába az őrmester.
- Köszönöm, őrmester. - válaszolt egy fiatal hang a távközlőből.- Kérem, szedje össze a kötelékparancsnokokat, és hozza az átvezénylés után a Kalzel bázisra, a megbeszélt helyre.
- Igenis. Jól van, emberek - fordult vissza a pilótákhoz -, kérem, csomagoljanak. Az új állomáshelyük a Frozen Space nevű hajó lesz. A gépeiket azonnal átszállítják a Frozen Space-re. Nem kell visszamenni az Anyahajó dokkjába. Menjenek a 1-es hangárhoz. Ezt az adatkártyát felmutatva az őrök eligazítják magukat, melyik komphoz kell menniük. Navken százados! Önnek velem kell jönnie. Csomagolás után - kérem - bízza egyik emberére a poggyászát.
- Majd én viszem, uram! - jelentkezett Darejoshi.
- Köszönöm, Pusztító.
 
Nem kellett sokat csomagolni, ezért gyorsan végzett, majd Darejoshira bízva zsákját, odaadta Zárkózottnak az őrmestertől kapott adatkártyát, és követte a katonát. Gyorsan eljutottak - az imént a rádióból hallott helyre - a Kalzel bázis tanácstermébe.
Odabent rajta kívül több vadászkötelék-parancsnok is volt. Olyan sokan voltak, hogy az asztalon is ültek páran, illetve sokan álldogáltak, s beszélgettek egymással, hogy mi a fene folyhat itt?
- Pofa alapállásba! Rangidős a teremben! - kiáltott az őrmester, majd a hirtelen beállt csendben kinyílt az a zsilipajtó, melyen az előbb ők bejöttek. Három ember lépett be rajta: Beller ezredes, a bázis parancsnoka, Nerker Grular, a Flotta katonai főparancsnoka és egyben Grular apja. Valamint egy admirálisi egyenruhában lépkedő fiatal tiszt, aki - mintha most szabadult volna az első taurus-i kocsmából... Hosszú haját hátrakötve hordta, sötét szemében ravaszság csillogott... Ő az! Aki megütötte Borenar tábornokot! Hogy lehet itt admirálisi egyenruhában ilyen vétséggel, s ilyen fiatalon?!
- Mindenkit üdvözlök! - szólalt meg Nerker, miután bezárult mögöttük az ajtó. - Bátorságuk elismerésre méltó. Egy titkos akcióban vesznek részt, mely fontos a Száműzöttek biztonsága érdekében. A parancsnokuk Armar Noldeg segédadmirális lesz.
- Ez a taknyos kölyök?! - orított fel egy ötvenes éveiben járó pilóta. - Nézzen rá, mindjárt összeszarja magát!
 Ezt többen nevetségesnek találták. Noldreg meg se rezzent, csupán lassan a tiszt felé fordította tekintetét. Az őt becsmérlő előkapott egy tőrt, majd nekirontott:
- Én méltóbb lennék arra az egyenruhára! Harminc évig szolgáltam, és még mindig csak százados vagyok!
A fiatal admirális meg se rezzent, csak, mikor a támadó a közelébe ért. Kitért, majd egyetlen, nyakra mért ütéssel leterítette az ellenfelet. Felvette a padlóról az elejtett kést, majd megszólalt:
- Maga nagyon forrófejű. Mielőtt kiválogattuk magukat, mindegyiküknek átnéztük az adatait. Tudom a gyenge pontjait. Ha a gyomrára ütöttem volna, akkor most hívhatnánk az orvosokat... Tudom, hogy sokszor fekélye volt már, és nemrég esett át egy műtéten. Ha a sebet találom el, felszakad, és a gyomorsav lassan elkezdi megölni magát, ha nem kap sürgősen ellátást... Ebben az akcióban én leszek a parancsnok. - fordult a pilótákhoz. - A feladatunk egy mentőakció. Célunk: a Naprendszer. Az akcióról minden apró részletet és dokumentációt megkapnak, amint a flottánk elugrott innen. A Frozen Space a zászlóshajó. A Valkűr, a Thor, a Baldir és a Wrost Enemy a kisérőink. Szükségem van öt századparancsnokra. Egy-egy század egy-egy hajón utazik majd. A kiválasztásuk már megtörtént, de, hogy kik lesznek azok, közvetlenül az ugrás előtt kapják meg az értesítést. Akinek nem kell a kinevezés, egy órája lesz arra, hogy lemondjon. Utána nincs visszakozás! Megértették?
- Igen... meg... parancsára... - hangzott a moraj.
- Azt kérdeztem, megértették-e?!
- Igen, uram! - felelték, most már együtt.
- Helyes. Az őrmester már elmondta mindekinek, hol lesz az állomáshelye. Mindenki az Anyahajó 1-es hangárába! Indulás a kompokhoz!