Kik vagytok, ti előttem elvonuló arcok?

Kik vagytok, akiknek csak az árnyékát pillanthatom?

Kik vagytok?

Láttok engem, vagy én bújtam el valami láthatatlan fal mögé?

Miért mosolyogtok rám, ha felém néztek? Miért látom mozogni szátokat, s miért nem hallom egy szavatokat sem?

Talán mindannyian elfalaztátok magatokat előlem?

Vagy én voltam az, ki szűkös erődöt épített önmaga köré? Miért akartam ezt így? Miért bújtam el, s miért vágyok el innen?

Ti vajon csak azért kíséritek szemmel ezt a hangtalanul suhanó várat, mert furcsa építmény? Vagy be akartok jutni?

Talán tőletek félek, vagy inkább meg akarlak védeni benneteket önmagamtól?

Mi olyan rossz bennetek, s mi olyan rossz bennem?

Kit akarok én megóvni?

Miért foglalkoztatnak engem ezek a kérdések, ha úgyis örökre egyedül leszek idebent?

Van feladatom ebben a világban? Van egyáltalán egy talpalatnyi hely a számomra? Keresnek engem valahol? Van valakinek rám szüksége?

Mit tehetnék én? Mit tehetnék, ha pusztán egy szellem vagyok a nyüzsgő világban? Kiért tehetnék?

Önmagamért?

Nem tudom. Válaszokat keresek, de csak kérdéseket találok.