|
15. Szívbe zárt jég!
melone08 2012.04.06. 18:33
Az űr mélyén, egy eldugott veremben,
Egy félhomályos kastélyteremben,
Ott ül a jég egy romos szívbe zárva,
Szomorún vár lelke vigaszára.
Sötét fellegből alászáll egy angyal,
Érintése talán megvigasztal,
Szemében látszik a gyógyír, az élet,
A boldogság, mely sosem ér véget.
Belepillant a jég üres szemébe,
Reményt helyez könyörgő kezébe,
Csókot lehel a hófehér arcára,
És vár-vár a lélek mosolyára.
De az a lélek csak nem tud nevetni,
Túl mély a seb, képtelen feledni,
Pedig míg ott ül könnyeiben ázva,
Csak egy jég marad, bús szívbe zárva.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
