|
16. A másik út!
melone08 2012.04.07. 21:13
Szerző: "Alighanem ez lesz ennek a versgyűjteménynek az utolsó darabja, és a következőt már egy másik füzérben fogom felrakni."
Döntöttél: egy másik útra léptél,
Pedig végig azt hittem, szerettél,
És most itt vagyok, egyedül, gyengén,
Sétálok egy üres meder mentén.
Szörnyű az emlék, vissza-visszatér,
Egy ideje már csak a csend beszél.
Fülelek, hallgatom, mit súg nekem?
De süket vagyok, hát nem érthetem.
Kár volt engedned a csábításnak.
Egy lény, mestere az ámításnak,
Ő ragadott el mellőlem Téged,
Hogy egyedül érjek szörnyű véget.
De még állok. Látod? Nem csüggedek.
Néha a fájdalomnak engedek,
De tovább is áll, nem marad velem,
Hisz tudja, hogy már nincs mit vesztenem.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
