|
17. Egy könnycsepp
melone08 2012.04.17. 22:10
A szerző régebbi verseiből következik egy csokorravaló, melynek ez az első darabja...
Könnyes a szemem, de nem tudom miért,
Sírok, egy nem létező álomért,
Vak érzések, vágyak, és a pillanat,
Sok emlék, de kevés, mely megmaradt.
Még látom szívemben ragyogni szemed,
Jó volna újra itt lenni Veled,
Simogatni arcod, mely selymes és lágy,
Csókot lopni, hogy lángoljon a vágy.
Úgy szeretni, ahogy senkit sem lehet.
Öldöklő szenvedély, bús élvezet,
És minden, amelyet lelkünk eltakar,
Törjön fel; a fájdalom felkavar.
Várok Rád, már vagy egymillió éve,
Mások lelke rég ki lenne égve,
De az enyémben ott rejlik a parázs,
Dobj rá fát, és fellobban a varázs.
Szép álom volt, ó, bárcsak igaz lenne,
Valaki végre nagyon szeretne,
Velem élne, és meg is halna velem,
Ilyen volna egy őrült szerelem.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
