AJÁNLOM AZ OLDALT
Egy pillantás volt, aztán egy kedves szó,
Tudtam, mi kezdődik: valami jó.
Először csak egy apró szikra pattant,
Majd egy láng tört elő, és felvillant.
Türkiz fénye lobogott a sötétben,
Utat mutatott a messzeségben,
Kirántott a magányból, erőt adott,
A szívem is csak addig volt fagyott.
Felemelt a mocsokból, emberré tett,
Érző lélekké, mely még nem vérzett,
Elmondta, hogy a lét sokszor fog fájni,
De minden bukásnál fel kell állni!
Nincsen elég szó, mindent megköszönni,
Ott volt, mikor kezdtem tönkremenni,
Ő segített fel, és ő nyújtott vigaszt,
Ha elvesztem, mindig adott választ.
 |
|
|||
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|