|
47. Szellőszárny (12)
melone08 2012.12.29. 18:02
Az emlékek rég megfakultak bennem,
Csapzott az elmém, elveszett minden,
A virágok elhervadtak szívemben,
Kietlen szél söpör át lelkemen.
Elcsuklik hangom, mikor megszólalok,
Szörnyen remegek, kiráz a hideg,
Hol vannak azok a meleg nappalok?
Nincsen több fény, minden olyan rideg.
Ezen az úton minden nagyon zavart,
Más a világ, még én is más lettem,
Rozoga énem egykor vihart kavart,
Most gyilkos pallos libeg felettem.
A másik út jobb! Rosszul választottam.
De csak remegtem vadul szüntelen,
Nehéznek tűnt, és én gyáva voltam,
A bátorságom elszállt hirtelen.
Senki voltam, és még mindig az vagyok,
Lassan elfogy belőlem az élet,
Szürke alak lettem, már nem ragyogok,
Így érek egyszer fájdalmas véget.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
