|
57.
melone08 2013.04.11. 16:29
Százszorszép (Százszorszép 5. - A ciklus címadója)
Felébredek, kinyitom a szemem,
Virágos réten vagyok, úgy hiszem.
Álmodtam volna, vagy tán igaz volt,
Ahogy gyengéden, lágyan megcsókolt?
Emlékszem rá, csilingelt a hangja,
Milyen szép volt, ragyogott az arca!
Selymes kezét enyémbe temette,
Minden kedves szó megnevettette.
Halkan dalolt, álomba merültem,
Nem tudom, hogy, de ide kerültem
Egy csodás mezőre, a szabadba:
A látvány nem önthető szavakba.
Lenézek, mellettem egy százszorszép,
Mintha rám nézne, de ez őrültség!
A virágnak nincs szeme, se szája,
Mégis, mintha búcsúcsókra várna!
Lassan felkelek, s hazaindulok,
Végig a tegnap éjre gondolok:
Álom volt csupán, vagy ott volt velem?
Akárhogy is, már sosem feledem.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
