2.
Emarillys 2013.10.07. 11:41
Mindig tudtad, mire vágyom; bár féltem, hogy ezúttal nem leszel oly’ kegyes hozzám, boldogan veszem tudomásul: tévedtem.
Kéjesen számba harapok, ahogy leghőbb kívánságomat a valóságba átültetve, elégedetten mosolyogsz rám. Boldogságtól részegülten, mintha az öröm mámora valóban lábamat emelhetné a józanság talajáról, ajkam, a „köszönöm” szót suttogva, óvatosan ajkadhoz érintem.
Te, aki mindenkinél jobban ismersz, ki mindenkinél jobban szeretsz, ennél beljebb már nem áshatnád magadat szívem mélységeibe, mert csupán még egy ilyen ajándék tőled, s én végleg elveszek érzelmeim általad keltett, lelkem pusztáját felszántó forgatagában.
Köszönöm! Soha nem hittem volna, hogy emlékeidben megmarad kérésem, és Valentin napra camembert sajtot adsz ajándékba!
|