|
73.
melone08 2014.02.01. 16:52
Elfeledett emlékek (Esthajnal 5.)
A fiók mélyén száz emlék pihen,
Nem csupán rossz, néhány jó is akad,
De zárva tartod, mert félsz kinyitni,
Hisz’ szenvedésed belőlük fakad.
Egy kép: rajta szíved megrontója,
Szeretted, de rútul helyben hagyott,
Azóta átkozod azt a percet,
És minden szép, boldog pillanatot.
Egy óra: még mindig kettőt mutat,
Az idő megállt, eltört valami,
De nem a számlap, és nem az üveg,
Csak azt tudod, hogy adta valaki.
Egy toll: ezzel írtál naplót régen,
Még gyerek voltál, reménnyel tele,
De a múlt elégett, mint a szavak,
Örvénylő tűz végzett hajdan vele.
Egy virág: amely régen elszáradt,
De legszebb emléked őrzi ma is,
Egy álmot, amit a valóság szőtt,
Mely tiszta, gondtalan és nem hamis.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
