Ej, mi a széna! Mekk Mester, kend
A konyhában zabál itt bent?
Lám, csak jó az apám, jót ád,
Ne mekegj bele, beáll a pofád!
(folytatom)
Itt szaladgál föl és alá,
Még a sarokba is trágyáz,
Ha eszébe jut, csak rikácsol,
És nem űzik ki a szobából.
Dehogy űzik, dehogy űzik!
Minden reggel a tejéért fejik!
Válogathat tápban, zabban,
Az ördög sem élhet jobban.
Ezért aztán, Mekk Mester, hát
Jól viselje vénsége a dolgát,
Iparkodjék, ne legyen ám,
Friss tej szűkében az apám!
Girhes macska, hegyezd füled,
Hadd beszélek mostan veled,
Régi tolvaj vagy a háznál,
Minden tejbe belenyaltál.
Ezután ezt ne tedd, Girhes!
Nyelveddel a kajától, hess!
Hagyd a tejcit tisztaságba’,
Apám kiherélt jószága.