|
2.
Auctrix 2014.12.24. 20:09
Mutathatok én mindent másnak:
önigazoló csúfságnak ragyogó báját,
máskor a hiú szépségnek rothadtságát,
mint mindent átható belső valóságát.
Torz tükör lévén nincs egyebem,
A világnak csak ellenkezőjét tehetem.
De a magam ezüstfóliájánál bentebb
még soha nem merészkedtem.
Látom, mit nekem mutatni akarnak.
Tekintetem a szálkát, ha nincs, akkor is
megleli; sajátomban a hasonlót
fel sose meri fedezni.
És így tökéletes álomvilágomból
kiszakadnom sem akaródzik,
mert kedve kinek volna felismerni,
hogy itt bizony semmi sem valódi?
Ha eltörnék egyszer, csak akkor
Válna minden világossá:
Szilánkjaimban egymásba tekintve látnám,
Ki is volnék én igazán.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
