|
Hóesés, bébiszitter, álompasi
Pumpedli (Chisa) 2016.01.02. 20:03
10. fejezet: - "Ébredj fel, mert nem álmodsz!"
Mikor a két fiú belépett, szinte azonnal kiszúrták Ayát. Sikeresen átjutottak arra az oldalra, Rai egy finom csókkal üdvözölte a lányt, majd a testvérpár körülnézett, és értetlenül néztek vissza a láthatóan fellegekben járóra.
- Rie merre van?
- Épp... - csábosan megköszörülte a torkát. - ... elfoglalt. - a két fiú végre meglátta, ahogy Kai épp kivezeti a lányt a párok közül, arra a kissé elkülönített, mégis teljesen odaillő erkélyre. "Ez nem lesz jó. Shin fel fog robbanni, ha ezt tovább nézi... Hiába nem járnak, nagyon féltékeny. Ez az arcára van írva!" "Ki ez a szőke szépfiú?! És mit keres Rie mellett?!" "Olyan szépek...!"
Megcsapott a friss, hideg levegő, én pedig megborzongtam. Kellemes volt, de kezdtem kicsit fázni.
- Köszönöm. - mosolyogtam a fiúra, mikor az a vállamra terítette a zakóját."Rendben, Rie, beszélgess el vele sablonosabb témákról, aztán lépj le! Minek jöttél ide egyáltalán? Már megint össze akarsz kavarni mindent? Ostoba liba!"
- Rie, lehet, hogy ez váratlanul fog érni, de nagyon örülök, hogy találkoztunk. Volt már utánad barátnőm, de nem érzem ugyanazt senkinél, mint veled. Szeretném...
- Kai, sajnálom, de... Én is nagyon örülök, hogy találkoztunk, mert már tényleg hiányoztál, de sikerült továbblépnem. Soha nem éreztem még olyan jól magam, mint mikor veled voltam, de vége. - lehajtottam a fejem, s bár nem láttam, Kai arcán halvány mosoly jelent meg.
- Ki ez a srác? - kérdezte fogcsikorgatva Shin.
- Kai Nagato. Rie álmainak főszereplője. - sóhajtotta rózsaszín fellegekben járva Aya.
- Úgy érted, jártak? Vagy még mindig együtt vannak? - Rai jónak látta inkább a puncsos tálhoz menni, hogy "hozzon maguknak inni".
- Már nem. Elég kár, nagyon összeillenek.
- Mesélj! - szemét nem vette le a fekete ruhás lányról, csak mikor meghallotta a másik válaszát.
- Nem! - jelentette ki határozottan, bár elég szívesen mondta volna el a kis történetet.
- Mi? Miért?
- Nem hiszem, hogy Rie elmondaná. Én pedig nem fogok pletykálni...
- Aha...
- Nem hiszel nekem? - villantotta zöld szemeit a feketére.
- Nem. - egy fél percig egymást nézték, majd a lány nagyot sóhajtott.
- Rendben. De nem tudhatja meg, hogy elmondtam, oké? - a fiú bólintott, mire a szőke nekikezdett. - Mikor Rie apja meghalt, ő még csak 14 volt, és irtóra letört. Az anyja és a húga... hát hogy is mondjam, nincsenek vele egy hullámhosszon. Az apja volt az egyetlen, aki szerette őt a családból, tehát érthető, hogy aludni sem bírt utána. Hiába tömtem bele tablettákat, képtelen volt lehunyni a szemét.
- Te begyógyszerezted a barátnődet?! - csattant fel a fiú kikerekedett szemekkel.
- Csak altatót kapott, ne hisztizz már! - húzta fel az orrát a szőke.
- Még mindig nem értem, hogy jön ez a szőkeség a képbe. - nézett újra a páros felé, akik láthatóan jól elbeszélgettek.
- Csak nem féltékeny vagy? - a fiú felhorkantott, mire a lány legyintett. - Jó, elég szar poén volt. Tehát elrángattam egy buliba a kiscsajt, és ott futottunk össze a sráccal. Rie eléggé... Tehát ivott rendesen, na! Kai nagyon aranyos volt, mikor Rie egyszerűen letámadta, és kisírta neki a történteket.
- Egy idegennek? - szökött fel szemöldöke jó messze kék szemeitől.
- Aha. Az alkohol csodákra képes. - kuncogott fel nőiesen, amitől minden férfiúnak felállt a szőr a hátán. Shin ez alól kivétel volt.
- Folytasd! - követelte, mire a másik rendezte arcvonásait.
- Tehát Kai megvigasztalta, és utána szinte minden nap találkoztak. Megismerték egymást közelebbről - itt megengedett magának egy kaján mosolyt- , Rie egyre jobban lett, aztán már csak arra eszméltem fel, hogy járnak.
- Nem csak egy futó kaland volt ez nekik? Elvégre Rie részeg volt, mikor... - nem fejezhette be a mondatot, mert a szőke értette a kérdést, és rögtön félbeszakította.
- Hát, ha te a másfél évet futókalandnak nevezed, akkor az volt.
- Másfél év?! - kérdezte hatalmas szemekkel, állával lyukat fúrva a padlóba.
- Aha. Hat hónapja szakítottak, azt hiszem. - gondolkozott el, s gyors fejszámolást végzett.
- Miért? Ha ennyi ideig együtt voltak, akkor... - most se fejezhette be, a másik rögtön felemelte kezeit, és rázni kezdte fejét.
- Ez már tényleg nem publikus. Csak szakítottak és kész!
- Ha már elkezdted, normálisan fejezd be!
- Nem!
- Aya!
- De ez nagyon személyes! - nyafogott, pedig látszott rajta, hogy el akarja mondani.
- Aya!
- Jó, rendben! Kai többet akart...
- Erőszakos volt?! - vágott a másik szavába, s egy pillanat alatt öntötte el agyát a düh. "Ha az a srác akár egy ujjal is ártott neki, én..."
- Nem, dehogy! Rie is nagyon akarta a dolgot, csak... természeténél fogva nagyon szégyenlős. Mindig leállította a srácot, ő pedig ezt félreértette. Mindketten úgy gondolták, hogy nem elég jók a másiknak. - Aya válasza megnyugtatta Shint, amit egy megkönnyebbült aprócska sóhajjal jelzett is.
- Tehát... Az a srác azt hitte, azért nincs szex, mert Riének nem ő kell? - csak hogy biztos legyen a dolgokban, kérdezte meg.
- Rie pedig, amiért nem feküdt le vele, azt gondolta, nem elég jó a srácnak. - bólogatott hevesen a szöszi.
- Ez hülyeség. - csend borult rájuk, majd a fekete öccsére nézett a puncsos tál felé. - Odamegyek hozzá, mert képes egész este ott várni.
.*- *.
Fekete haját elegánsan felkötötte, hozzá egy mély bordó ruhát választott, sminkje csakúgy, mint a lány egész lénye tökéletes volt.
- Aya, tök jó, hogy eljöttél. Rie? - Kiba mellei eléggé kint voltak a ruhából, de hát volt is mit megmutatnia. Már nem a sötétszőke hajú pasi volt vele, úgy tűnik, lecserélte egy vörösesbarnára. A kérdezett szőke lány az erkély felé mutatott. A nő követte tekintetét, s szeme egy pillanatra elkerekedett. "Nocsak. Múltkor még nem ez a srác volt vele..."
- Hát nem szépek? - sóhajtotta a szőke, újra rákezdve a szokásos nótára. A fekete eltüntette az értetlenkedést, és elmosolyodott.
- De, aranyosak. Az előbbivel mi lett?
- Előbbivel?
- Aha. Egy fekete hajú, kék szeművel. Vele! - mutatott a puncsos tálnál álló Shinre, aki épp öccsével váltott pár szót.
- Úgy érted, hogy ők jártak?! Mikor? - támadta le a feketét Aya kikerekedett szemekkel.
- Meg ne egyél! Nem is tudom.. Mikor ott jártam, és átadtam a szórólapot... Épp... - csábos torokköszörülés... - ... el voltak foglalva... egymással. Nem is tudtad? - a kérdezett arcára volt írva a válasz, ugyanis halálra sápadt, álla lyukat fúrt a gyönyörű, fényes padlóban, és szemei is kb. akkorák voltak, mint... szóval elég nagyok! - Hupsz, akkor titkot árultam el...? - nevetett fel csábítóan kislányosan, majd legyintett egyet manikűrözött kezeivel. - Na mindegy! Most lelépek, Ayaszivem, érezd továbbra is jól magad! - kacsintott a szőkére, majd barátjával elvegyült a tömegben. A zöld szemű sem maradt egy helyben, rögtön áttipegett barátnőjéhez, és belekarolt.
- Bocsi, Kai, egy pillanatra elrabolom, nem gond? - mosolygott a fiúra, de meg se várta a választ, már jó pár méterrel arrébb vonszolta barátnőjét.
.*- *.
- Mi bajod? Épp beszélgettem! Te akartad annyira, hogy találkozzam vele, nem? - kérdeztem rögtön támadón, mire rám villantotta azokat a zöld íriszeket.
- Csak azért, mert nem tudtam, hogy te Shinnel jársz! - na jó. A levegő olyan szinten bennem akadt, hogy félő volt, többet nem is veszek fel oxigént! És még milyen enyhén fogalmaztam...
- Te ezt... Ugyan, Aya, én és Shinichi? - nevettem zavartan, hátha még menthetem a menthetőt.
- Igen, Rie, te és Shinichi! - sziszegett, különben nekiállt volna ordítani velem. - Miért nem mondtad el? Azt hittem, legjobb barátnők vagyunk! - hangja síróssá fajult, én pedig lehajtottam a fejem.
- Te is mondtad. Olyan mások vagyunk. Nem működne,... igaz? - suttogtam. Félig.meddig elhittem, amit még ő mondott, persze részben már csak hülyítettem.
- Ez hülyeség! Ha szereted, nem számít, hogy különböztök! - ragadta meg felkaromat, mint a keselyű, s nézett szemembe. - Szereted, ugye? - kérdezte, hogy biztos legyen a dolgában.
- Igen. Kaival pedig az a helyzet, hogy... - mély levegőt vettem. Itt elbizonytalanodtam, de ahogy megláttam a nekem háttal álló fekete hajú srácot, elmosolyodtam, s újra magabiztos lettem. - Szívesen újrakezdeném vele! - barátnőm lesápadt, mire mosolyom még szélesebb lett. - Ha nem lenne nekem Shin. - fejeztem be a mondatomat, mire Aya fellélegzett, majd arcára kínos mosoly ült.
- Remélem nem bánod, de elmondtam Shinnek a Kaival történteket.
- Mi?! Hülye vagy?! - igyekeztem visszafogni hangomat, de szemeim így is serpenyő méretűek lettek.
- Nem tudtam, hogy együtt vagytok! - védekezett rögtön a szőkeség.
- És honnan tudtad meg? - tértem vissza legelső kérdésemre.
- Omatsutól. - talán meg kellett volna mondani Kibának, hogy titok, amit látott... Bár, most már úgyis mindegy...nem?
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
