Édesanyámék tudták, hogy Gábor a barátom, bár eddig még csak egyszer, futólag találkoztak vele. Így kitalálták, hogy hívjam meg hozzánk Karácsony napján, ebédre. Mindezt Szenteste előtt három nappal...
Este szokás szerint a korcsolyapályán találkoztunk. Ott adtam át neki a szüleim meghívását. Kedvesem kissé aggódni kezdett, hogy fogják majd fogadni. Főleg amiatt, hogy Lenka előzőleg olyan rondán viselkedett velünk... Megnyugtattam, hogy szerintem nem lesz vészes a dolog. A karácsonyra való készülődés miatt most már csak esténként találkoztunk, amíg a jégpálya nyitva tartott. Eközben kigondoltam, hogy Gábor mit fog kapni tőlem ajándékba.
A nagy készülődés után a Szenteste szűk családi körben, csendben és kellemesen telt. A fenyőfadíszítés után egy kis vacsora, egy kis ajándékozás következett. Majd kényelmesen letelepedtem a karácsonyfa alá - egy fotelba, és olvasni kezdtem a frissen kapott könyveim egyikét. Egyszer csak csörgött a telefon. Gábor hívott fel, hogy
kellemes karácsonyt kívánjon. Nagyon jó volt hallani mély, kellemesen férfias hangját. Már alig vártam, hogy másnap legyen.

Karácsony napján délelőtt besegítettünk az ebéd elkészítésébe, majd elvonultam a fürdőszobába. Elnyúltam egy kád meleg vízben, amibe gyümölcsillatú habfürdőt öntöttem. Fürdés után felvettem egy türkizkék, szűk szabású, felsliccelt bársonyszoknyát, meg egy fehér muszlin blúzt, alá fehér toppal, mivel a blúz anyaga "enyhén" áttetsző volt. Arcomat szolídan kisminkeltem. Nemsokára csengettek. Megérkezett Gábor. Nagyon elegáns volt. Elállt a szavam, de ő sem szólalt meg kis ideig, csak néztük egymást, és repültünk egymás karjaiba.
Közben kijött a családom is az előszobába, és újra bemutatkoztak egymásnak.

A karácsonyfánál átadtuk a Gábornak szánt ajándékokat, és ő is, amiket nekünk hozott. Anyu virágot kapott tőle, és könyvet. Apu szintén könyvet. A húgomnak egy plüss kabalamacit ajándékozott. A szüleim és Lenka tőlem tudták, hogy kedvesem is szeret olvasni, mint én - így Gábor is könyveket kapott tőlük. Meglepődött nagyon, de örült neki.
A csládtagjaim gyorsan kimentek, hogy az ebédlőasztalon elvégezzék az utolsó igazításokat.
Álomlovagom ekkor adta át a nekem szánt ajándékát. Egy hosszúkás, lapos dobozkát tett a kezembe. A dobozt felnyitottam és elállt a szavam: az a gyönyörű ezüst ékszerszett volt benne, amit néhány hete egyik sétánk során megcsodáltam egy kirakatban.
Gábor segített a nyakamba csatolni a láncot. A fülbevalót is feltettem. Csepp alakú függője szépen csillogott, mert nem takarta el a feltűzött hajam.
Ezután én következtem. Gábor is meglepődött. Egy picike és egy kissé nagyobb dobozkát nyújtottam át neki. A pici doboz ezüstláncot rejtett egy szív alakú medállal, aminek egyik oldalára mindkettőnk neve bele volt vésve. A másik dobozka egy cd volt, rajta a kedvenc együttesének számaival. Gábor sem tudta, mit mondjon, így hát inkább megcsókoltuk egymást, ami mindent elmondott szavak nélkül.

Később megettük az ünnepi ebédet, és beszélgettünk. Csendes barátom egész jól feloldódott, és viszonylag bőbeszédűbbé vélt a szokásosnál. Aztán végre ketten maradtunk a szobámban.
- Tudod, nagyon tartottam tőle, mit szólnak hozzám a szüleid.
- Most már túl vagy rajta. Mi a véleményed? Olyan borzasztó volt?
- Sokkal rosszabbra számítottam a húgod jégpályai bemutatkozását követően. Így kellemesen csalódtam. És az ajándékok nagyon tetszenek - húzott az ölébe. - Nem is mondtam még, mennyire csinos vagy - bókolt.
Elpirultam. Még jobban magához húzott. Édes csókjára vágyva, reszketve bújtam hozzá. Mohón kapott ajkaim után.

***

Másnap délelőtt eljött értem, és nagyot sétáltunk a város melletti parkerdőben. Talpunk alatt ropogott a hó, a fák ágait is fehér lepel fedte, ami egy kicsi szélfuvallat hatására is lepergett. Később nagy pelyhekben hullani kezdett a hó. Egyre jobban örvénylett körülöttünk, és elvarázsolva figyeltük a pihék kavargó táncát. Egy-egy pehely közülük - a természet csipkefinom alkotásaként - megült kabátunkon, és mi kisgyermekekként gyönyörködtünk szépségükben.

Kacagva dobáltuk meg egymást vattapuha hólabdákkal. Szaladni kezdtem Gábor elől, de ő fürgébb volt. Elkapott, és a lendülettől beleestünk az egyre vastagodó hótakaróba, én hanyatt, ő meg hassal rám - azaz csak fölém, mert a kezével kitámasztotta magát, hogy meg ne üssön véletlenül. Csak néztük egymást, majd forró, édes csókot váltottunk. Szomjaztunk, éheztünk egymás ajkaira, lágy, mégis
tüzes érintésére. S közben szakadatlanul járták libegő táncukat a hópihék.
Mindettőnk aca és haja nedves lett az elolvadó pelyhektől. Gábor a kezével finoman lesimította az arcomról a hideg cseppeket, én pedig az ő arcáról.

Indulnunk kellett hazafelé, mert szerelmem édesanyja vacsorára várt minket, és még otthon át kellett öltözködnöm. Hozzánk mentünk először. Amíg fürödtem, Gábor a ráolvadt hótól vizes haját szárította. A hóesés miatt egy elegáns, de meleg nadrágot húztam, egy hozzá illő blúzzal és pulóverrel. Vettük a kabátunkat és kis idő múlva már a buszon ültünk, útban hozzájuk.
Most én voltam nagyon ideges.
Nem volt miért. Kedvesem édesanyja szeretettel fogadott. Virágot vittem neki, és egy karácsonyi zenei cd-t. Nagyon örült neki, meg is hallgattuk a vacsora közben. Odakinn kötben besötétedett, és egyre szakadt a hó.
Amíg zenét hallgattunk, nem hallottuk, hogy odakint feltámadt a szél, és nagy kupacokba rakta a vastag hóréteget. Mire haza kellett volna indulnom, a hóvihar miatt leállt a buszközlekedés.
Gábor édesanyja felhívta telefonon a szüleimet. Megmondta nekik, hogy gyalog, sötétben, több kilométer távolságra nem indulhatok vissza a hóviharban. Ő legalábbis nem engedi, így náluk fogok aludni. Szüleim nem tehettek mást, beleegyeztek - persze szigorú feltételeket szabva.
Gáborral pedig boldogan bújtunk össze, hogy egész éjjel egymás közelében lehetünk.

Egy kényelmes, rám kissé bő pólót, meg egy szabadidőnadrágot kaptam tőlük, így levehettem ünneplő ruhámat, és lezuhanyoztam. Belebújtam Gábor kölcsönholmijába, és nagyot sóhajtottam. Éreztem magamon az ő illatát, amit annyira szerettem... Amíg lovagom fürdött, én a karácsonyfa melletti kanapé sarkába ültem, a lábaimat magam alá húztam. Éva nénivel beszégettem, és tévét néztünk. Gábor bejött, rajta csak egy hasonló nadrág volt, mint rajtam, felső nélkül. Észveszejtően nézett ki, izmos mellkasával és vállaival, meg ahogy a fürdés után
kicsit vizesek lettek hullámos fürtjei. A kanapén befészkelte magát a hátam mögé, és átölelt. Nyakamban éreztem forró lehelletét, miközben ezernyi apró csókot kaptam tőle nyakamra és vállamra.

Úgy döntöttünk, hogy megnézünk egy filmet, ami kedvesem anyukáját nem érdekelte, így ő elment aludni. Tévézés közben álmos kismacskaként gömbölyödtem Gábor ölébe, és egyre jobban összefolytak előttem a képek. Elaludtam, miközben odakinn
egyre tombolt a hóvihar. Testemen álmomban is éreztem szerelmem ölelését, teste melegét.
Az éjszaka közepén felriadtam. A tévé ki volt kapcsolva, a rekamié kihúzva, fejem alatt párna, rajtam takaró. A karácsonyfa színes fényei halványan megvilágították a szobát. Odakintről hallatszott, ahogy a szél az ablakhoz vágja a havat.

Gábor mellettem feküdt, a derekamat átölelve bújt hozzám. Olyan édesen aludt! Még egyszer sem láttam pihenés közben. Sokáig néztem, szívemben - eddig még soha nem érzett - mély szerelemmel. Nagyot sóhajtottam, tüdőmet megtöltötte a fenyőillattal keveredő, keserédes, férfias illata. Jobban befészkelődtem karjai közé, miközben lágyan,
szenvedélyesen, de óvatosan - nehogy felébresszem - megcsókoltam. Álmában azonban bízvást érezhetett valamit, mert még jobban hozzám simult. Újra elszunnyadtam, izmos mellkasához bújva. Nemsokára azonban újra felébredtem arra, hogy Gábor féloldalasan könyökölt mellettem, fölém hajolt és simogatta az arcomat. Még alig nyitott szemekkel, álmosan feküdtem mellette. Kezeimet azonban kinyújtottam, beletúrva sűrű, hullámos hajába, majd nyakát átölelve közelebb húztam magamhoz. Hirtelen, mintha áram szaladt volna rajtam keresztül, felpattantak a szemeim. Ajkai olyan érzéki csókkal kényeztették az enyémet, hogy reszketni kezdtem tőle. Egész testemet elöntötte a forróság. Szerelmem keze a bő pólóm alá tévedt, és finoman cirógatni kezdte az oldalamat, csípőmtől a
vállamig. Elakadt a lélegzetem. Különös, vad várakozás és vágyakozás öntött el. Tudtam, hogy nem szabad, mégis testének minden porcikáját érezni akartam. Simogatni kezdtem felsőtestét, miközben csókunkat félbehagyva kapkodtuk a levegőt. Láttuk egymás szemében és éreztük a mindkettőnkből sütő, vágyakozó szerelmet. Szívünk és testünk egymásért reszketett.

Végül a józan eszem győzedelmeskedett a szívem felett. Finom mozdulattal megfogtam cirógató kezét.
- Nem akarod? - suttogta a számba. - Idő kell még neked? Rendben. Várok, amíg csak akarod. Szeretlek!
- Én is. Nagyon szeretlek, és köszönöm, hogy megérted - csókoltam meg, majd hozzá bújtam.
Hozzám simult, átölelt, arcát a nyakam és vállam közé fúrta. Már egyikünk sem tudott visszaaludni. Csendben nézttük a karácsonyfa tarka fényeit. Szememből két könnycsepp indult lefelé az arcomon, de Gábor még nem vette észre. Hallgattuk a hóvihar dühöngését. Közben némán zokogtam. Már két könnypatak csorgott a szememből folyamatosan. Kedvesem meg akarta simogatni arcomat, és megdöbbent.
-Te sírsz? - kérdezte. Gyengéden maga felé fordított, felém hajolt.
- Ne legyen lelkiismeretfurdalásod. Sokat akartam, megérdemeltem, hogy leállíts - simogatta le a könnyeimet.
- Nem azért... Csak félek. Nem voltam még fiúval.
- Értem. Ne sírj, kedves. Tudok várni - vigasztalt, és olyan lágyan csókolt meg, hogy halkan felnyögtem. Amikor csókját megszakítva rám nézett, én visszahúztam, és csókoltam, olyan szenvedéllyel, mint még soha. Gerincemen forró hullámok szaladtak végig. Kettőnkön kívül megszűnt minden. Más nem számított, csak mi, ketten, egymásnak léteztünk. Gábor keze megint kalandozásra indult, mire a vágytól reszketni kezdtem, de most nem állítottam le. Egyre intimebb helyekre tévedtek
cirógató ujjai, én pedig viszonoztam. A szerelemtől és a szenvedélytől remegve hámoztuk le egymásról a ruháinkat. Gyönyörködve néztük, majd finom simogatásokkal, csókokkal borítottuk egymást. Félelmem már tovaszállt, ahogy eszméletlenül érzékien kényeztetett.
Jó másfél óra múlva - szorosan ölelkezve - a szerelemtől és a gyönyörtől bódultan feküdtünk és pihegtünk. Egymáséi voltunk, testestől - lelkestől.