Nogaku
Elina 2019.08.29. 17:07
Naga Hayato a hangszere előtt ült és mit sem látó tekintettel bámulta a dobjait. Míg a társaira várt, az a beszélgetés járt a fejében, amit Yuutoval négyszemközt folytattak az egyik próbájuk szünetében. Ők ketten egy városból költöztek Tokióba, majd kerültek be kisebb zenekarokba, míg végül Haruhiko meghívta őket épp alakuló az Akumába. Arakitával kicsi gyermekkoruk óta barátok voltak, és barátságuk miatt sok zaklatást kellett elviselniük. Hayato sokszor védte Yuutot, és fordítva... aztán lett még egy társuk, egy félvér kislány, akinek zöld szemei és barna haja volt, európai arcvonásokkal.
„Mi is volt a neve? Hitomi, Midori vagy... nem emlékszem.”
Mindhárman a zenében találtak megnyugvást. Zongorázni kezdtek, aztán Yuuto gitárra váltott. A félig japán kislány énekelni is tanult... Eltelt egy-két év, és azon vették észre magukat, hogy egy kissé idősebb fiú csapódott a társaságukhoz. A kislány addig özvegy édesanyja férjhez ment, így a zöldszeműnek lett egy bátyja. A zaklatások ritkultak, mert Kisuke kendót tanult, és igazán jó volt benne. Ez elrettentette a bántalmazókat - amíg a család el nem költözött a szülővárosukból valahova.
„Vajon tényleg ők az a testvérpár? Kisuke biztosan az, vele nosztalgiáztunk nemrég arról, hogy gyerekkorunkban egy iskolába jártunk. A menedzser viszont kategorikusan kijelentette, hogy Lynről nem fog beszélni. A dobost személyesen megkérdezni sem lehet. Nem olyan barátságos természetű, mint az a kislány volt. Ugyan neki is finom arcvonásai vannak, de szinte teljesen japán. Az a kislány régről inkább európainak látszott. Lehet, hogy volt még rajtuk kívül egy félvér öccsük? Erre Yuuto sem emlékszik. Hogyan kellene ezt mégis megtudni a menedzsertől? És mi lett akkor Kisuke húgával?”
Sóhajtott egy nagyot, aztán körbenézett.
„Mindjárt itt vannak a többiek. Vajon milyen lesz a próba Lynnel?”
***
Eino szólógitárjának húrjain elhaltak az utolsó akkordok. Lynnek előjött egy kis „deja vu” érzése, míg megvárta azt a pillanatot, amikor teljesen elcsendesültek a rezgések, és egy rövid, fergeteges dobszólóval fejezte be az utolsó számukat. Társaihoz hasonlóan ő is lihegett a gyors tempójú előadás után. Felállt hangszere mögül és a színpad elejére ment, hogy a Demonheart többi tagjához csatlakozva meghajoljon, ezzel zárva koncertjüket. A nézők ráadást kértek, ami után ő vonult le leggyorsabban a színpadról. Lekapta fejéről a maszkot, átadta bátyjának - aki már ott várta őt a kulisszák mögött, és egyből zavarta zuhanyozni, átöltözni. Utána ráparancsolt, hogy egyen egy keveset és igyon folyadékot is. Jana segített Kisének, ráadták a földig érő báli ruhát, eligazgatták, sminket készítettek és parókát fésültek. Már mindezzel végeztek, mire a többiek visszaértek az öltözőbe.
- Hű! - torpant meg az ajtóban Leo, amikor meglátta Lynt. Mögötte összetorlódtak a többiek, úgy lökdösték beljebb a szőke hegedűst.
- Ne állj meg a bejáratban – csukta be maguk mögött az ajtót leaderük. - A folyosón még akadnak illetéktelenek, akiket a rendezők most tessékelnek ki. Lynt nem láthatják meg itt ebben az öltözékben, csak akkor jelenhet meg, ha szólnak neki.
- Akár egy hercegnő! Ha nem tudnánk, hogy te vagy, szerintem mindannyian megpróbálnánk udvarolni neked - állták körül a japánt, aki rettenetesen zavarban érezte magát.
- Ugye? Én megmondtam – válaszolt vidáman a bátyja, Jana felé bólintva egy köszönöm-öt.
- Szerencse, hogy Daviddel el tudtátok intézni azt, hogy ne következzen rögtön utánunk az Akuma. Tényleg, David hol van?
- Nekik segít, cseréltünk, mert rám most itt van szükség. Ketten kellettünk hozzá, hogy a hercegnő időben elkészüljön – mosolygott Kisuke.
- A Susiás jelmezed alatta van? - érdeklődött Mika.
- Igen. Mivel nagyon gyors lesz az Akuma utáni váltás, nem lenne időm újra átöltözni.
- Tépőzárral oldottam meg – világosította fel őket Jana. - Egy pillanat alatt levehető, csak a maszkját kell feltennie és a haján igazítani. Már elpróbáltuk néhányszor, egy percen belül menni fog. Megyünk vele, megvárjuk a fellépés végét, és ott, hátul alakítjuk vissza rocker dobossá.
- Olyan ez az egész átöltözősdi, mint valami álarcosbál – nevetett fel hangosan Väinö. A többiek egyetértőn bólogattak.
- Valóban, kívülálló nem tudja, mit takarnak a maszkok... - tűnődött félhangosan Eino. Szavait kis csend követte, majd tovább beszélgettek.
- Már színpadon van az Akuma no Nazo – kopogott be egy stábtag. - Fél óra múlva jövünk önért, Lyn.
- All right!
Leo még javában a zuhany alatt áztatta magát, amikor a Demonheart öltözőjébe újra bekopogtak, hogy Lynnek ideje visszatérnie a színpadhoz, mert az Akuma koncertjének vége közeledik.
A vörös dobos tehát bátyja és Jana kíséretében kisétált az öltözők közti folyosóra. A fehér selyemruha felső része pontosan rásimult a karcsú, hajlékony alakra. A nem túl mély nyakkivágástól széles fodor borult a vállára és a felsőkarjára – ezzel takarva az alatta lévő ujjatlan fekete felsőt, hogy még véletlenül se látsszon idő előtt. A bőven redőzött fodor eltakarta Lyn mellkasát is, így teljesen nőies külsőt kölcsönzött neki. A kezein könyékig ért a ruha anyagából készült ujjatlan kesztyű. A ruha a derékrésze alatt kezdett enyhén bővülni, majd térdtől lefelé újabb széles fodor következett, ami a földig ért, így maradéktalanul eltakarta Lyn lábait és rockercsizmáját, még akkor is, amikor lépkedett. A dobos saját hajával egyező színű parókát kapott. A hullámos, vörös hajzuhatagot lazán feltűzték, apró, fehér rózsákkal díszítették. Lyn szemeit és orrát egy velencei stílusú fehér selyemálarc rejtette, ezzel sminkje nagyobb részét is eltakarták.
A folyosón lézengő zenésztársak nagy részének már véget ért a fellépés, az Akuma után már csak a Susia koncertjére vártak. Meglepődve álltak meg és bámulták az ismeretlen, modell mozgású, titokzatos hölgyet és kísérőit, akik a színpad felé tartottak. Kíváncsian indultak utánuk.
Amint Lynék odaértek, megálltak David mellett. A szőke óriás döbbenten pillantott az érkezőkre. Ő sem látta még Lynt, Christine-nek beöltözve.
- Eléggé beénekeltél? - érdeklődött Kise, menedzseri és testvéri aggódással. - Nincs túl meleged?
- Rendben leszek – mosolyodott el Lyn.
- Akkor itt az idő... menj! A kamik legyenek veled! - fogta meg a vállát bátyja, jelt adva az indulásra.
Míg a két menedzser Janával a sötétben maradt, addig Lyn a reflektorok kereszttüzében vonult a nézőtér elé. Eközben már az Akuma - a klasszikussá vált - Webber-zene rockos átiratát játszotta, az énekes pedig mély, erőteljes hangján énekelte a Fantom dalát. A színpad mögött nézelődő zenészek elismerőn bólogattak, meghallva a leadert. Amint Toyama Haruhiko elhallgatott, Lyn szólama következett. A tiszta, csengő hang könnyedén emelkedett és süllyedt oktávnyit, ahogyan a zeneszerző megálmodta Christine szólamát. A duettjük is teljes harmóniában szárnyalt, betöltve a teljes termet és elbűvölve a hallgatóságot. A dal végén a közönség egy pillanatnyi csend után vastapssal köszönte meg az előadást.
Lyn és az Akuma tagjai meghajoltak, majd a forgószínpad befordította őket a kulisszák mögé.
Jana és Kise már ott várták őket. Kétoldalt megfogták Lyn csodás ruháját, és egyszerűen szétrántották. Aki látta, és nem ismerte az öltözék trükkjét, mind meghökkent rajta. David – míg egy kis lámpával világított nekik - elismerően bólogatott, látva a frappáns megoldást. Lyn lehúzta kesztyűit, ezzel egyidejűleg a finn stylist lekapta róla a vörös parókát és a fehér selyemálarcot. Gyors smink- és hajigazítás után Kise már rakta is fel testvérére a Susia fellépéseire alkotott fekete álarcot. Ahogy előzőleg Jana említette, egy perc alatt „varázsoltak” hercegnőből rockert.
***
Lynnek még volt annyi ideje is, hogy néhány kortyot igyon kedvenc teájából. A rövid pihenő után újabb erőpróba következett: újabb - az utolsó - koncert a Susi joukkue tagjaival.
Eközben a néhány bámészkodó még mindig a japán dobos gyors átalakulásáról és énekhangjáról suttogott.
Kisvártatva a színpadra vezető lépcsőn feltűnt a Falka. Fontosságuk tudatában lépkedtek felfelé a lépcsőn, ami a színpadra vezetett. Ők nem látták sem a Demonheart, sem az Akuma no Nazo előadását. Nem voltak rá kíváncsiak addig, míg meg nem hallottak pár folyosói pletykát, de akkorra már mindkét együttes műsora véget ért.
- Nos, ladyboy, végre eljött ez a nap is. Ma lépsz fel velünk utoljára – súgta oda Lynnek lenézően a Susia leadere, amikor elment mellette.
A dobos nem szólt vissza, csakúgy, mit máskor. Ez bosszantotta Nicket, de nem alázhatta meg a japánt a közönség előtt. A menedzserük és a kiadójuk főnöke is nyomatékosan hívta fel arra a figyelmüket, hogy fogják vissza magukat, különben kedvezmény-megvonások várhatók. A statisztikáik szerint sok rajongót veszítettek az utóbbi időben, főleg azóta, amióta azok a motorosok kísérgetik őket. Rosszabbodó mérlegükön némileg enyhített az utóbbi néhány hónap, amikor Janot Lyn helyettesítette. A rock elitbanda mítoszát fent kellett tartaniuk, hogy megfelelő bevételeik legyenek, különben a kiadó más bandát fog privilegizálni.
A leader torz grimaszát elrejtette az álarca, amit minden fellépéskor viselt. A rajongóik nem is tudták a Susi joukkue tagjairól, hogyan néznek ki maszk nélkül. Ez kényelmes volt nekik olyankor, amikor a köznép között elvegyülve kocsmáztak, szórakoztak, hiszen senki nem ismerte fel őket. Az álarcok mögé bújt zenészekről pedig a rajongók nem is gondolták, kedvenceik mennyire unottan, másnaposan lépnek fel, adnak interjút, és mennyi álszent színészkedést vetnek be a nézők „kegyeiért” és az eladási statisztikákért.
Amikor a Falka elhaladt előtte, Lyn megrázta a fejét, és ezt gondolta:
„Tényleg olyan ez fesztivál, mint ha álarcosbált tartanának. De a Susiánál mindennap maszkot viselnek. Vagy valódit, vagy képletest. A régi angol bandánkra hasonlítanak. Egy idő után ott is taszító volt dolgozni. Hála a kamiknak, hogy ez náluk az utolsó munkanapom. A Demonhearttal és az Akuma no Nazoval jó zenélni, ők szeretik azt, amit csinálnak. Kár, hogy miattam a Demonheart veszélyben van, és lassan tovább kell lépnem... De remélem, Kise segít majd, hogy Japánba mehessek..”
Felballagott a lépcsőn a Susia után, és neki nem kellett színlelnie a lelkesedést a közönség felé. Ő valóban szeret zenélni!
***
Szómagyarázat:
Hitomi: japán női név, jelentése szép szemű
Midori: zöld - japán női névként is használják
Deja vu: az ún. paramnézia /pszichológiatudományi elnevezés/ jelensége - mintha már átéltem volna, megtörtént volna – érzés /francia/
kulisszák: színházi és filmes kifejezés – a mozgatható színfalakat, háttérként szolgáló és oldalt a színpadot takaró paneleket jelenti
Christine: a női főszereplő neve Andrew Lloyd Webber /nagy sikerű angol zeneszerző/ Az operaház fantomja c. musicaléből
Kamik: a sintó /japán ősi vallása/ vallásban a tisztelet tárgya, vagy tárgyai – lehet isten, természeti erő, lélek, szellem, cselekedet, stb.
privilegizált: kiváltságos, kiválasztott, előnyben részesített
|