Az elmúlásnak őszi bánatát

fehér lepellel rejti el a Tél.

Milliónyi apró, fényes kristályt

sodor magával az északi szél.

Fagyos mosollyal varr csipkét a Dér,

fű viseli művészi kéz-nyomát.

Tó vizén csúszós hidat ver a jég,

rajta bágyadt Napnak fénye szikráz'.

Az elmúlásnak őszi bánatát

fehér lepellel rejti el a Tél.

Kavargó hó kíséri az útját,

vastag palástja csillogó fehér.

Jég-tűkből varr csipkeruhát a Dér,

ablakok viselik a kész ruhát.

A házak kéményeinek füstjét

az északi szél sodorja tovább.

Kavargó hó kíséri Tél útját,

vastag palástja csillogó fehér.

Játszik, tar fák ágai közt bujkál,

elűzi őszt a decemberi szél.

Hallgat, nem csobog már a vízesés,

Fagy dermesztette csacsogó hangját.

Zuhogó vízből ügyes kezű Tél

varázsolt csillogó jég-orgonát.

Jég-orgonán játszik szimfóniát,

alkot „andante” éjjeli zenét,

játszik, tar fák ágai közt bujkál,

int az ősznek a decemberi szél.

2019. 11. 29.

Szómagyarázat:

Szimfónia: egyik jelentése: összhangzat. Másik jelentése: sok hangszerre írt (klasszikus) zenekari mű,  eredetileg négy tételből állt. /zenci.hu internetes portál szócikkéből/

Andante: zenei műszó, a mérsékelt gyorsasági időmérték meghatározására szolgál. Az A. körülbelül a cél nélküli sétálást jelenti, a zenében a nem éppen lassú, de nem is gyors időmértéket jelzi... /Pallas Nagylexikon/